A gyémánt szépségének fizikája 10 pontban

A gyémánt szépségének fizikája 10 pontban

1281
gyemant

A fizika szépségéről többen és hosszan írtak már, ez a cikk viszont egy rendkívüli szépség, a természetes gyémánt fizikai tulajdonságairól szól.

Az első fizikai tulajdonság, amit megvizsgálunk, az a tömeg. A drágakövek esetében ez egy tömegmértékegység: 1 karát egyenlő egyötöd, azaz 0,2 grammal. A szó az arab-perzsa kalat kifejezésből származik, jelentése szentjánoskenyér mag. Ezzel mérték ugyanis a régi időkben a gyémánt súlyát. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az arany jelzőjeként használt karát ugyanakkor a bizánci kultúra “terméke”; a görögből származó, de a perzsa-arabbal rokon szó az értékes színesfém tisztaságát jelöli.)

A második fizikai tulajdonság a keménység. A gyémánt szó a görög adamas szóból ered, mely jelentése legyőzhetetlen. A gyémánt a legkeményebb anyag ezen a bolygón. A Mohs-féle keménységi skálán a legmagasabb, tehát a 10. fokot éri el. A 9. fokon a korundok vannak (pl. rubin, zafír). Habár csak egy fok a különbség, a gyémánt 140-szer keményebb, mint a korundok. Ez a különbség ugyanakkora, mint az 1. (zsírkő) és 9. fok között.

A harmadik fizikai tulajdonság a sűrűség. A gyémánt sűrűsége 3,51g/cm3. Emiatt az eredeti keletkezési helyről a folyók által elsodort gyémántok leülepedtek a folyómedrekben is és lerakódások keletkeztek. Ezért olyan alapvető a sűrűség a gyémánt valódiságának meghatározásánál.

A negyedik fizikai tulajdonság a hővezető-képessé. A gyémánt hatszor jobb hővezető, mint a réz. Ez a tulajdonsága egyaránt felhasználható a gyémánt valódiságának meghatározásánál és a nanotechnológiában.

Az ötödik fizikai tulajdonság az átláthatóság, átlátszóság. Az átlátszóság szerint ismerünk teljesen tiszta és egészen átlátszatlan gyémántokat. Az ékszerekbe a legjobb minőségű átlátszó gyémántokat helyezik be. A többi gyémántot az iparban használják, ahol szerepük pótolhatatlan.

A hatodik fizikai tulajdonság a fluoreszenszia. Ezt a tulajdonságot legelőször a XX. század hatvanas éveiben használták fel. Minden röntgensugárral megvilágított gyémánt fluoreszkál és így könnyen elválasztható a kőzettől. A gyémántok legtöbbször kéken, fehéren, lilán, sárgán, zölden vagy narancssárgán fluoreszkálnak.

A hetedik fizikai tulajdonság a fénytörés mutató. A törésmutató a 2,417 értéket éri el, ami egyedülálló optikai jelenségeket biztosít, melyek szintén felhasználhatóak a gyémánt valódiságának meghatározásánál.

A nyolcadik fizikai tulajdonság a fényszórás. A fényszórás a törésmutató és a belépő fényhullámhossz (tehát szín) közötti összefüggést tükrözi. A belépő fénysugaraknál megfigyelhető színeffektusok éppen e tulajdonság miatt történnek. A gyémánt fényszórási értéke -0,044, ami alacsony. A természetes gyémántok kicsi fényszórásúak.

A kilencedik fizikai tulajdonság a fényjáték, a szcintillációs fényesség. Szikrázó fényességnek nevezzük a fény visszaverését a briliáns vagy a fényforrás mozgásánál. A visszaverések száma a fazetták (határoló lapok) mennyiségétől és nagyságától függ.

A tizedik fizikai tulajdonság a szín. A fehér fény a színskála összes színéből áll, a pirostól a liláig. Hogy milyen színnel csillog a gyémánt, az attól függ, hogy milyen színt nyel el. Majdnem minden gyémánt tartalmaz más elemek atomjait. Legtöbbször nitrogén atomokat találhatunk, melyek sárga színezést okoznak (tehát kék színt nyelnek el). A benne lévő bór miatt a gyémánt kék fénnyel csillog (sárga színt nyel el). A többi szín mutáció más mechanizmusok végeredményei, például a kristályrács deformációjával a rózsaszín, radiációval a zöld stb. A tiszta gyémánt színtelen.

Játssz és Nyerj!

Elérhetőség:

Erika Marczi

Diamonds International Corporation
Magyarország Kft.
+36 30 280 7475
erika.marczi@dicholding.com

www.dicholding.com