A gyémánt keletkezése 1. rész

A gyémánt keletkezése 1. rész

A természetes gyémánt képződése nagyon speciális feltételeket igényel. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból átlagosan 900-1300 °C közötti hőmérsékleti tartományban. Ezen feltételek a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyrészben adottak, illetve meteorit becsapódások helyén. Itt rögtön megemlítjük, hogy van egy másik elmélet is, ami szerint a gyémánt nem fosszilis szénből keletkezett. A Földön kibányászott gyémántok sokkal idősebbek, mint azok a fás növények, amelyekből a szén keletkezett.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint a Földön található természetes gyémántok négyféle módon keletkeztek, illetve kerültek ide.

1, Gyémánt keletkezés a kratonok vidékén

A gyémántképződéshez szükséges feltételek a földköpeny kéregalatti rétegeiben teljesülnek 140–190 km mélységben, de ismertek olyan esetek is, amikor a gyémántok 300–400 km mélységben kristályosodtak ki. Mivel a Föld belső hője nem egyformán változik a különböző kéreglemezek alatt, azaz az óceáni lemezek alatt gyorsabban növekedik, és meghaladja azt a tartományt, ami gyémántképződéshez szükséges, ezért az ideális hely a gyémántok képződésére a vastag és stabil kontinentális kéreglemezek, az úgynevezett kratonok alatt van.

Ilyen nagy nyomás és magas hőmérséklet nem sok helyen létezik a Földön, ahol ilyen létezik, azt gyémánt stabilitási zónának is nevezik.

Ez a fajta kialakulás befolyásolja a kialakuló gyémánt méretét is. Ezen elsődleges származású gyémántok alakja oktaéderes, felszínük pedig fénylő.

Oktaéderes gyémántkristály kőzetburokban

2, Gyémánt keletkezése szubdukáció révén

Szubdukációs zóna alakulhat ki egymáshoz közelítő kontinentális lemezek határain, ahol az egyik lemez kénytelen alábukni és alátolul a földköpenybe. Mivel ez a lemez leereszkedik, és menet közben a hőmérséklete, illetve a környező nyomás is emelkedik, gyémánt alakulhat ki.  Az ilyen típusú kőzetek nagyon ritkák és nem alkalmasak kereskedelmi használatra.

A szénizotóp vizsgálatok kimutatták, hogy a gyémánt egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen eredetű szénatomokat. A kizárólag szervetlen eredetű szénből kialakult gyémántok (harzburgitok) anyaga a földköpenyből származik.

A szerves eredetű, úgynevezett eklogitos gyémántok a szubdukáció során, a felszínről mélybe kerülő anyagokból épülnek fel.

A felszínre került gyémántok általában 1-3,3 milliárd évesek.

3, Földön kívüli gyémántok

A gyémántképződés nem csak a Földre jellemző, ezt bizonyítják a Dél-Amerikában és Afrikában megtalált meteoritokban rejlő karbonádó kristályok. A meteoritokban talált nano-gyémántok valószínűleg szupernóva-robbanások során keletkeztek.

4, Gyémántképződés meteorit-becsapódások helyén

Gyémántot találtak aszteroida becsapódásakor keletkezett kráterek környékén és a kráter oldalain. A Föld már többször ütközött kisbolygóval története során. Ezek a kisbolygók  olyan erővel vágódtak a földbe, hogy nagy nyomást és magas hőmérsékletet is okoztak, ami alkalmas volt gyémánt keletkezésére. Az ilyen típusú gyémántok ritkák, gyakran mikroszkopikus méretűek (nano-gyémántok). E gyémántokat a földtörténeti impakt kráterek beazonosításához használják, és nem játszanak fontos szerepet a kereskedelmi gyémántbányászatban.

Elérhetőség:

Marczi Erika

+36/30-280-7475

emarczi@hu.inter.net

Kvíz kitöltéséhez kattintson ide, ahol értékes nyereményt nyerhet.