Istenek teremtőműhelye a NŐ teste

Istenek teremtőműhelye a NŐ teste

968

Az ősi magyar szellemiség megőrizte a tudást a teremtés rendjéről. Tisztában van vele, hogy a teremtésben a női minőség az elsődleges, merthogy a nősténységből fakad az élet. Ez a rend a teremtés kezdetétől fogva, a „nagy kerék lódíttatása” óta változatlan. S, mivel a természet rendje ez, ennek mintázata kell, hogy érvényesüljön a nő és férfi közötti kapcsolatban, a családban, a társadalomban egyaránt.
A bölcselet azonban a ma létező férfi-uralom helyett nem nő-uralmat szorgalmaz, mert a teremtés folyamatában az egyenrangú női és férfi erő együtthatására van szükség.

Ezen tudás birtokában a férfi tisztelete a nő iránt alapvetően áthatja a világképet, mely a mindennapokban is teljességgel nyilvánul meg. Úgy tekint hát férfi a nőre, mint Istennőre, de ő sincs alárendelt szerepben. Tudja, hogy a nőben van az őssejtés, mely őket Boldogasszonnyal összeköti, és tudja, hogy a nőben bontakozik ki az élet, mert „Istenek teremtőműhelye az ő teste”.

„Teremtés műhelye az ő teste,

ezért mindig a különb anyagra,

mindig a különb szellemre vágyik.

Azt áhítja ki-ki saját magassága,

Ki-ki saját mélysége szerint.”

„A férfi mindezeknek okáért

áhítattal nyúljon nőszemélyhez,

tisztelje feleségét, tisztelje szeretőjét,

tisztelje gyerekei anyját,

és tisztelje saját anyját, kinek ő magzata.” (Máté Imre: Yotengrit 2.)

Eleink bölcseletének megismerése fontos lenne minden nő és férfi számára, hogy a napjainkat jellemző félrecsúszott állapot (nő és férfi kapcsolata) minél több párkapcsolatban és családban helyreállhasson. Hogy a férfi tisztelje a nőt, miként a nő is tisztelje a férfit.

„A férfi ne akarjon a nő fölé kerekedni erőszakkal, sanyargatással, a nő meg ne akarjon a férfi fölé kerekedni ügyeskedéssel, csalafintasággal! Kinek ez osztatott szerepül, kinek az. Egyik föladat sem alábbvaló, nem följebb való.”

Áldás

Dr. Darnói Tibor